Dicsőcség fal

Egy nap amit megint az enyémnek tudhatom le anélkül, hogy elkezdődött volna. Imádom ha az emberek félen tőlem és bármit megtennének értem csak azért, hogy ne legyenek megalázva. Igen egy ilyen egy hatalom mániás élete, mint az enyém. Imádom a sulit, de csak a szünet részét, mert a tanórákon legtöbbször elalszok vagy unatkozok.
Kipattant a szemem 6 órakor de nem tudtam visszaaludni akármennyire próbáltam is. Nem voltam rá képes. Becammogtam a fürdő szobába és megmosakodtam és az időmbe egy gyors tusolás is bele fért. Bementem a szekrényembe, ami igazából egy gardrób, de én szekrénynek nevezek, és kivettem egy mára tökéletes fehér ruhát és egy elképesztően szép cipőt amire nem is emlékeztem, hogy megvettem. Teljes pompámban lesétáltam a konyhába, de nem volt ott még senki. Mindenki most kel majd fel mert még csak 7 óra. óra alatt sikerült elkészülöm ez szép. Ügyes vagy Zoe!
Megettem egy müzliszeletet és úgy döntöttem elindulok a suliba, már nincs sok idő úgyse. Beültem a kocsimba felhangoztak a motorok és mentem is a királyságomba.
Amint odaértem a parkoló üres volt, pedig nem ezt szoktam meg, egy kocsi árválkodott ott, miután kiszálltam az enyém. Bebaktattam a kapun és a tanári felé vettem az irányt, megnézni hátha hiányzik valamilyen tanár és nem kell annyit benn t lennem ebben a porfészekben. De nem volt szerencsém, miden órám meg lesz tartva, és egy tanárom sem betegedett le mára.
Elindultam a dicsőság fal felé amit az iskolában a legjobban szerettem nézegetni. Nagyon tetszettek a csillogó érmék és kupák. Nekem is volt egy díjam bent. Első évem elején egy atlétika versenyt nyertem és a második félévben is versenyeztem de ott másodiknak sikerült a dobogóra jutnom.
Láttam, hogy Miss Cassel közeledik. Mosolyogva elé mentem és köszöntem neki.
- Jó reggelt Miss Cassel! - bájos mosolyommal mosolyt csaltam a tanárnő arcára. Nem tudni mikor lesz szükségem erre a kapcsolatomra egy tanárral, így mindenkinél bevágódok amennyire csak tudok.
Láttam, hogy Miss Cassel közeledik. Mosolyogva elé mentem és köszöntem neki.
- Hogy van ma a tanárnő? - kérdeztem és még mindig vigyorogtam mint egy vadalma.

Kedves, aranyos, jó? Talán nem ezeket a jelzőket használnám Miss Casselre. Inkább fura,, vad és abszolúte rossz. Nem tudom miért de ez a tanár talán még nálam is nagyon szesz kazán ha buliról van szó. És még több pasival fekszik le egy hónap alatt mint én. Pedig én aztán falom a pasikat rendesen. Nem hagyhatom, hogy egy középkorú hölgy jobb legyen az ágyban mint én.
- Köszönöm jól! Kivel lesz órája? - kérdeztem kedvesen, hogy az álca rajtam maradjon és ne fedjem fel, hogy mit is gondolok a nőről.
Nem is tudom mit tanít. egy kicsit gondolkozásba estem amikor ez megfordult a fejemben. Mit is tanít, nem lehet olyan érdekes óra ha nem emlékszek. Persze ének, akkor megvan miért nem emlékszek, hisz az énekórák legtöbbjét ellógom és inkább a büfé előtt ücsörgök és pasizok vagy házi másoltok valami lúzerrel. Na de remélem ezt a tanárnő nem tudja vagy legalábbis nem adja a tudtomra, hogy tudja. Nem tudom, hogy van e még más ének tanár rajta kívül így lehet, hogy csakis ő taníthatja az éneket? Nem hinném biztos van valami mentség. Mondjuk, hogy allergiás vagyok a dalra, ez annyira nem is rossz csak nem hihető.
- Ugye mi a 4. órában is találkozunk? - mondtam a falra rögzített elektronikus órarend segítségével ami épp a mi osztályunk órabeosztását mutatta.

Ez a nő nagyon kedvesnek tűnhet de nem az.
- Igen találkozunk! - mondta. Nem akartam neki mondani, de velem ugyan nem fog találkozni, mert én keresek egy fiút akit abban az órában hülyíthetek, hogy egy kicsit szórakoztassam magam. Milyen jó is lesz, csak ne kelljen bemennem énekre. Mert azt én nagyon utálom. Én képes vagyok bármelyik fiúval lefeküdni, de ne kelljen bemennem. Soha nem volt a kedvencem, de nem is az óra miatt inkább a tanár miatt. Ami nálam nagy érv adó volt.
- Minden bizonnyal! - mondtam vissza mosolyogva de legszívesebben megfojtottam volna egy kanál vízben. Ez a nő miatt néha fenyegetést érzek a hírnevem miatt. Nem mintha lenne olyan szép és kecse mint én, de akkor is olyan idegesítő, hogy valaki megközelítheti az én szintemet a tökéletesség küszöbén. Na de mit is gondolok, hisz senki nem lehet, olyan mint én. Engem nem lehet senkihez hasonlítani, én vagyok az iskola központja, mindenki kedvel. Ezt a nőt közel nem kedvelik annyian, mint azt a lányt akit nap, mint nap látok a tükörből rám nézni. Hát igen jó vagyok!
- Kivel lesz órája a tanárnőnek? - kérdeztem, mintha tényleg olyannyira érdekelni. Fura volt, hogy ennyire jól játszottam az érdeklődésemet.

Nem is tudom, hogy milyen vagyok valójában. Talán tudnék egy kicsit kedves is lenni másokkal, ha nagyon szeretnék, de nem nagyon akarom megerőtetni magam. Néha jó lenne átlagosnak lenni és nem egy népszerű lánynak akit midenki szeret és mindenki fél tőle. Jobb lenne egy olyan lánynak lenni, akit szeretnek de nem félnek tőle, hanem jóban vannak vele, de ha ilyen lennék akkor nagyon sok minden meg lenne vonva tőlem és nem sok mindent tehetnék meg.
A tanárnő nem kedvel engem. MIért kell egy ilyen csinos tanárnőnek engem tanítania? Nem ér, hogy egy olya nő tanít aki majdnem olyan szép mint én. De lehet, hogy kicsit edvesnek kéne lennem, vele. Mármint belül kéne rendesnek lennem vele, mivel így is megjátszom, hogy az vagyok, de színjátszás nélkül vajon menne?
- Oké! - mondtam elismerően. - Tudom, hogy a tanárnőnek megvan a véleménye rólam. Kinek nincs, hisz népszerű és szép vagyok. De mit szólna egy kis bulihoz? - kérdeztem és ezt tényleg kedvesen gondoltam. - Este lesz nálam egy kisebb buli eljöhetne ha gondolja, titok marad hogy ott volt a tanárnő, annyian nem leszünk. - mondtam, mert így talán nem veszi mjd észre, hogy nem vagyok jelen az óráján.
- Ami azt illeti mennem kéne órára, ha lenne órám, de most nincs. - és igen, igazat mondtam egy tanárnak, azt is megéltük. Hurrá, Zoe Hamingway nem hazudott egy tanárnak.
- A meghívást fontolja meg. - mondtam, majd válaszát várva elmosolyodtam.